görcsösen erőlködünk, hogy valóra váltsuk az álmainkat: mindazt, amiről azt gondoljuk, hogy jobbá teszi az életünket. hajszoljuk a pénzt, a népszerűséget, a hírnevet, közben elveszítünk mindent, ami igazán fontos: az egyszerű dolgokat, a társaságot, a családot, a szeretetet. mindazt, amit valószínűleg már megszereztünk

a telefonom szervizbe van :S valószínű ha szoftveres hibánál nagyobb gond van pestre megy,szóval nem az aksival van gond,még szerencse amúgy hogy van póttelcsi anyum régije bár nagyon hamar lemerül de egyelőre megvagyok vele.már megvan egy kiszemelt új telcsi egy ilyen rózsaszín éríntőképernyős LG *-* na de egyelőre nem lesz meg pláne hogy haragszok teljes mértékben apumra akitől kérni akartam volna. a haragomről nem tud mert a telefonba addig ráncigáltam el ezt a témát amíg el nem tűnt. na kérem nem fogom szavakba önteni miért haragszok nem megy.ma 10kor ébredtem aztán összekészültem felöltöztem meg cuccoltam a tasakomba és lementünk a boltba meg a postára,hát aztán hazzaértünk és hülyültünk tesómmal,aztán felhívtam apumat és na részletek: lásd az előző sorokban. na kivételesen sikerűlt az hogy nem üttem ki a haragomat (a bunkóságommal együtt) a kürölöttem lévő embereken hanem a villát csapkodttam kicsit meg kicsit pityogtam az ágyon de ez na mondjuk úgy minimális harag + szomorúság.... na ma van a föld napja én  meg gépezek (Y) na de komolyan a majálisra vok kicsáncsi hogy megyek-e visznek-e apum..meg a tavaszi szünet uccsó napjait kihasználom.

a változás úgy jön, mint egy apró fuvallat, ami meglibegteti a függönyöket, és úgy kúszik elő, mint a fűben rejtőző vadvirágok titkos illata.